Betegjogi tájékoztató II.

Kedves Olvasó!

Fontosnak tartjuk, hogy Önök ismerjék betegjogaikat, merjenek élni azokkal, tudják, hogy mik azok az alapvető körülmények, lehetőségek, amelyek kérdés nélkül megilletik Önöket az egészségügyi ellátások kapcsán.

A most következő tömör, tájékoztató jellegű ismertető egy több részes összefoglaló második része. Az előző részben az egészségügyi ellátáshoz való jogot, emberi méltósághoz való jogot, a kapcsolattartás és az intézmény elhagyásának jogát érintettük, most pedig a tájékoztatáshoz való jogot, az önrendelkezéshez való jogot, az ellátás visszautasításának jogát és az egészségügyi dokumentáció megismerésének jogát mutatjuk be röviden. Az összefoglaló forrása az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény.

Összeállította: dr. Sinóros-Szabó Balázs, ügyvéd

Tájékoztatáshoz való jog

Minden betegnek joga van ahhoz, hogy részletes, számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára. Nem felel meg tehát az, ha a betegeknek csak a latin, vagy egyéb idegen nyelvű diagnózisról adnak tájékoztatást. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a beteg állapotára, a javasolt vizsgálatokra és beavatkozásokra, a lehetséges alternatív módszerekre, a kezelés menetére és annak várható kimenetelére, valamint arra is, hogy a döntés a beteget illeti meg. A betegnek a tájékoztatást követően joga van kérdezni. Ezek a jogok a gyermekeket és a cselekvőképteleneket is megilletik.

A betegeknek joguk van megismerni az őket kezelők nevét, képzettségét és beosztását is.

Az önrendelkezéshez való jog és az ellátás visszautasításának joga

Az önrendelkezéshez való jog azt jelenti, hogy a beteg maga jogosult dönteni a kezelésével kapcsolatban, és ebből következik az, hogy – meghatározott kivételekkel – jogosult az egészségügyi ellátást visszautasítani. A beteg szabadon eldöntheti, hogy milyen vizsgálatoknak és beavatkozásoknak veti magát alá, és bármilyen beavatkozáshoz vagy vizsgálathoz szükséges a beleegyezése. Egyszerűbb, kisebb kockázattal járó beavatkozások esetén szóban és ráutaló magatartással is megadható a beleegyezés (ilyen lehet például, ha a beteg az orvos kérésére szabaddá teszi az érintett testrészét), míg műtétek esetén a beleegyezést írásban kell megadni. A beteg a beleegyezését bármikor visszavonhatja, de ha ezt indokolatlanul teszi, az ezzel okozott költségeket meg kell térítenie. Ha a beteg nem tudja az önrendelkezéshez való jogát gyakorolni, azt a törvényben meghatározott hozzátartozói gyakorolhatják, bizonyos korlátozásokkal.

A beteg jogosult visszautasítani bármilyen beavatkozást, amennyiben azonban a kezelés elmaradása súlyos, vagy maradandó károsodást okozhat, a visszautasítást legalább teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtennie (saját kezűleg írt és aláírt, vagy két tanú jelenlétében aláírt nyilatkozat). A törvény szűk körben, szigorú feltételek mellett engedélyezi a passzív eutanáziát, a betegnek lehetősége van visszautasítani az életfenntartó beavatkozást, amennyiben olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan.

Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

A betegnek joguk van ahhoz, hogy megismerjék a róluk készült egészségügyi dokumentációt akár az ellátás ideje alatt, akár azt követően, arról – saját költségére – másolatot kaphat, valamint az abban foglaltakról tájékoztatást kérhet. Ezzel összefüggő előírás, hogy a betegnek a kórházi kezeléséről legalább zárójelentést, járóbeteg ellátás esetén pedig ambuláns lapot kell kapnia. Az egészségügyi dokumentációban csak úgy szabad javítani, hogy annak eredeti tartalma is megállapítható legyen. Fontos szabály, hogy a beteg jogosult kérni az egészségügyi dokumentáció kijavítását.

Reméljük hasznosnak találták az összeállítást, a harmadik résszel hamarosan jelentkezünk!

 

Partnereink